Irodapiaci hírek

Regisztráció

A Property Management, az Asset Management (vagyonkezelés) és a Facility Management (létesítménygazdálkodás) elkülönített felelősségi körökkel ugyan, de tulajdonképpen ugyanarra a szolgáltatási struktúrára épül rá, ám különböző elemeire fókuszál. Más megközelítésből a tradicionálisnak tekinthető, európai ingatlankezelési modell két fő részre, a műszaki üzemeltetésre és a kereskedelmi üzemeltetésre különíthető el.

Az Eston kutatása során a teljes budapesti A-kategóriás irodakínálatot (mintegy 2,4 millió négyzetméter) vizsgálta az üzemeltetők típusa szerint. A felmérés eredménye alapján megállapítható, hogy az irodaterületek 36 százalékát Property Management cégek üzemeltetik, míg a területek 64 százalékában a tulajdonos látja el az ingatlankezelési feladatokat.

A tanácsadó cég a bruttó bérbe adható területük alapján három kategóriába sorolta az irodaházakat: a 6.000 négyzetméter alattiak (ez a teljes állomány 57 százaléka); a 6.000-12.000 négyzetméter közöttiek (23 százalék); illetve a 12.000 négyzetméter felettiek (20 százalék). Arra az eredményre jutott, hogy szoros korreláció mutatható ki az irodaházak nagysága, illetve az üzemeltetés jellege között.

A 6.000 négyzetméter alatti házak 80 százalékában a tulajdonos egy személyben végzi az összes, ingatlanra vonatkozó tevékenységet, míg a fennmaradó 20 százalékot Property Management cégek kezelik.

A 6.000-12.000 négyzetméter közötti irodaházak esetében a saját tulajdonú üzemeltetésű ingatlanok aránya 40 százalék, a vélhetően nagy bérlői állomány miatt azonban egy ember nem elegendő a feladatok ellátására.

A harmadik kategóriába tartozó 12.000 négyzetméter feletti irodaházak általában nagy, nemzetközi fejlesztő cégek, vagy befektetési alapok tulajdonában állnak. Ezek közül a fejlesztő cégek közül csak nagyon kevesen tartják saját üzemeltetésben ingatlanjaikat. Azon kevesek, akik így járnak el, a piaci gyakorlat szerint külön gazdasági társaságba szervezik ki az ingatlankezelést, amelyet megversenyeztetnek a konkurenciával.